Lambéria és hajópadló felrakásakor előforduló hibák

Az általunk Németországból importált termékeket 10-12%-ra (abszolút száraz súlyra vonatkoztatva) szárítják le, majd csomagolják fóliába, ami sok ember hiedelmével ellentétben nem óvja meg a fát attól, hogy az a tárolás folyamán ne nedvesedjen vissza ca. 15%-ra. Ha szerencsénk van és a frissen beérkezett termék egyenesen a gépsorról kerül a raktárunkba, akkor is azonnal szivacsként kezdi a levegő természetes páratartalmát magába szívni már a berakodás, szállítás, kirakodás folyamán is, ami pl. egy novemberi időszakban akár 95%-os is lehet!

A leggyakoribb problémák:

Esemény: A már 10-15% -ra visszanedvesedett anyagot vásárlást követően azonnal felrakják, majd lelakkozzák, vagy olaj festékkel lekenik, vagy rögtön kapja a központi fűtést, az azzal együtt járó 8%-os páratartalommal. A felület nem tud szálanként egy-két mm-t diletálni, mivel nem kapoccsal lett rögzítve, hanem jó erősen nútfalba történő rejtett szögeléssel, vagy egyszerűen csak kapott egy alapos lakkozást, mely a nút-féderbe beszivárogva jó alaposan összeragasztja, és nem engedi szétcsúszni. (Ha egy frissen festett ablakot azonnal becsukunk, nem sok esély kínálkozik arra, hogy száradást követően kinyissuk.)

Eredmény: Vagy egyszerűen kiszakad a szétcsúszó illesztés hatására a szög, vagy a szálanként megmozdulni képtelen felület akár a minden 8-10. szálnál egyszerűen ketté reped, akár 1-2cm széles repedést is produkálva, a szálankénti 1-2mm-es diletációs hézag helyett.

Esemény: Ugyanezt a terméket egy időszakosan fűtött, vagy fűtetlen helyiségben (nyaraló, présház, vadászház, stb.) szakszerűen felrakják, de egyetlen dolgot elfelejtenek, nem hagynak a függőleges falsíknál diletációs (tágulási) hézagot. Megjön a november és a ködös idő a velejáró magas páratartalom beszivárog, a faáru az augusztusi állapotához képest törvényszerűen nedvesedni, illetve kissé dagadni kezd.

Eredmény: A felületen természetszerűen összeadódik a folyamat és a felület nagyságától függően akár több cm-nyit is tágulhat szálirányra merőlegesen. Ha nincs hely, akkor valahol felpúposodik, és gyakorlatilag soha sem a széleken.

Fenti két esetet akár alapesetként is kezelhetjük,

mert igen jellemzőek, és többször előfordult már a gyakorlatban,

hogy ugyanazt a hajópadlót, illetve lambériát az egyik vevő azért reklamálta meg,

mert " rigófüttyös, túl nedves" volt, míg a másiknak " agyon szárított, túl száraz" volt.